Amikor változtatni akarunk, a világ nem fog minket ebben feltétel nélkül támogatni. A körülöttünk levők nem fognak egy emberként mellénk állni és segíteni benne. Hogy miért? Sok hozzánk közel álló ember meg fogja próbálni tudtán és akaratán kívül ellehetetleníteni a tervünket, pusztán szeretetből és féltésből. Meg persze önzésből, hiszen mi van, ha újat csinál, mi van, ha sikeres lesz, mi van, ha szeretni fogja a munkáját (amit én nem), mi van, ha a végén még nekem is ki kell majd mozdulnom a komfortzónámból, hogy lépést tartsak vele? Nekünk ezzel az a dolgunk, hogy megtanuljuk a helyén kezelni.
Mi kell a változáshoz?
A változtatás nagy energiák mozgatását követelő folyamat. Ki kell tartani, rugalmasnak kell lenni, ellen kell állni. Fókuszálni kell tudni, hinni kell magunkban. Alkalmazkodni kell és tudni kell tanulni, nemcsak a hibákból, hanem az elénk táruló feladatokból. A kudarcokat pedig le kell tudni nyelni, hiszen ezek csak lépcsők a sikerhez. Ehhez pedig szükség van legalább egy csipetnyi önbizalomra, szeretetre, nyitottságra. Mindegy, hogy új szakmai utat keresünk, vagy változtatni akarunk a családi kapcsolatainkon, esetleg utazni szeretnénk.
Hogyan történik a változás valójában?
Az új – legyen az bármi – nem úgy indul el, hogy na, most akkor én megváltoztam és azonnal valami újat csinálok. Pont ellenkezőleg: először a vágy jelentkezik, aztán a kényelmetlenség. Ezután a helyzet már annyira kényelmetlenné válik, hogy tarthatatlan lesz. Ekkor eljön a döntés ideje, hogy valami újba kell fognom, és ezután jön csak a nagy átalakulás. Az út a döntés és a megvalósítás között hosszú és rögös. Nem mindenki tart ki, de mindenki, aki legalább elindul és megpróbálja, valami újat fog felfedezni saját magában. És már ezért megéri.
Ha már itt tartasz, biztosan megvan benned a vágy a változtatásra. Ha még bizonytalankodsz, keress meg. Egy önismereti elemzéssel megkaphatod azt a muníciót, amire szükséged van.